A Portfolio által megrendezett Agrárszektor 2019 konferencián idén is kiosztották a Portfolio Agrárszektor díjait. Egy 9 tagból álló szakmai zsűri döntött az év agrárberuházásáról, az év növénytermelőjéről, az év állattenyésztőjéről, az év kertészetéről, az év agrárszakemberéről, valamint a Portfolio Agrárgazdaságért díj nyerteséről.
A Dilmah a mai napig az egyetlen olyan nemzetközi teamárka, amelynek tulajdonosai maguk a termelők. A cég sikere pedig nagyrészt annak köszönhető, hogy a prémium szegmenst célozták meg, és nem csak a teafeldolgozásra és kereskedelemre támaszkodnak, hanem új üzletágat építettek a tea köré.
A közönségben ülő magyarországi kis- és közepes vállalkozások számára egyedülállóan sok hasznos információt, gyakorlati tanácsot és sikeres példákat felvonultató szakmai eseményt rendezett a Hiventures és a Portfolio közösen. Cikkünkben kiragadunk 1-1 mondatot röviden a résztvevő előadók és beszélgetőktől annak érdekében, hogy felhívjuk a figyelmet a téma jelentőségére.
Egyáltalán nincs eltúlozva Magyarországon a céges generációváltás problémája, mert több ezer családi céget érint, amelyek jellemzően tényleg szerteágazó kihívásokkal néznek szembe ahhoz, hogy sikeres legyen a cégátadás – értettek egyet a Hiventures-Portfolio mai közös tőkeági finanszírozási konferenciáján az első panelbeszélgetés résztvevői.
Göndöcz Péter, a Deloitte Legal partnere előadásában az utódlás gyakorlati kérdéseiről beszélt a Hiventures - Portfolio KKV Tőkefinanszírozás 2019 konferencián.
Az elmúlt öt évben a szakmai konferenciák, sajtómegjelenések és szűk körű egyeztetések hosszú sora zajlott le a magántulajdonú vállalkozásokat érintő sajátos kihívásokról és azok elméleti megoldási javaslatairól. Ezzel párhuzamosan azonban a hazai gazdaság egy mára szemmel jól látható szegmensében ezek az elméletek már a mindennapi gyakorlatban nyertek igazolást, vagy kerültek éppen megcáfolásra.
Balogh Levente, a Szentkirályi Ásványvíz elnök-tulajdonosának 5 nagyléptékű terve van, amelyeket a következő 2-3 évben szeretne valóra váltani.
Még idén lezárulhat az Est Media feltöltése, a 32 éves múltra visszatekintő Delta Csoport legprosperálóbb leányvállalata költözik bele az egyelőre még üres tőzsdei cégbe. A tőzsdei jelenlét a továbblépés eszköze, a cél a növekedés, a portfolióbővítés, amihez a tőkepiacon találni forrásokat - mondta el a Portfolio-nak adott interjúban a Delta Csoport vezérigazgatója, Bártfai Zsolt és Pércsi Levente igazgatósági tag. Andy Vajna birodalmához nem hasonlítaná magát a cég, de legalább annyira komoly szereplőnek tartják magukat az informatikai piacon, mint az üzletember volt a saját területén.
A hazai tulajdonban lévő kis- és középvállalatok súlya a nemzetgazdaságban megkérdőjelezhetetlen, elég ha csak a foglalkoztatásban, hozzáadott értékben betöltött szerepüket vizsgáljuk. A versenyképesség javítása és a gazdasági növekedés fenntartása érdekében azonban komoly feladatok teljesítése vár a szektorra: a generációváltás több ezer magyar kkv ajtaján kopogtat be a következő pár évben, a szektor szerkezete rendkívül szétaprózódott, az exportrészesedésük alacsony és nem jellemző, hogy tőkebefektetést hajtanának végre más országban. Ebben a piaci környezetbe érkezik most a Hiventures új tőkealapja.
A kormány erejéhez mérten mindig támogatni fogja a gazdaságban már bizonyított magyar családi vállalkozások értékes kezdeményezéseit - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a kommunális gépjárművek felépítményeinek gyártásával foglalkozó Seres Kft. felületkezelő üzemének átadásán Barcson kedden.
Ötödik alkalommal készítette el globális, családi vállalkozásokat vizsgáló kutatását a Deloitte. Ebben arra keresték a választ, hogy hogyan lehetséges a családi dinamika, a folyamatosan változó piaci kihívások és a kulturális beidegződések között megtalálni az egyensúlyt.
Fejtörést okoz a generációváltás...nem élik túl a vállalkozások a generációváltást...nehézkes a generációváltás...sötét felhők gyülekeznek a családi vállalkozások feje fölött...olvashatjuk egyre gyakrabban, és bár kétségtelenül sok igazság, statisztika, tapasztalat húzódik a sommás negatív kijelentések mögött, mégis talán túl sok szó esik a generációváltás, a családi vállalkozások továbbélésének témája kapcsán a nehézségekről, rosszul sikerült változtatásokról, elszalasztott lehetőségekről, széthulló családokról, kudarcokról. Az érintett vállalkozások-vállalkozók így a téma kapcsán joggal érezhetik úgy, hogy ez az egész kérdéskör valami olyan, amit lehetőség szerint jobb elkerülni, ha pedig nem lehet, akkor legalább minél inkább halogatni időben a hogyan tovább kérdésének boncolgatását. Így válik aztán a rengeteg negatív impulzus végül önbeteljesítő jóslattá, és a nem várt helyzetben, vagy éppen utolsó pillanatban kényszerből meghozott döntések nyomán valóban nagy számban hiúsul meg a családi vállalkozások sikeres átörökítése vagy akár családon kívüli továbbélése is.
A magyar kkv-szektornak számos problémája mellett - a munkaerőhiánytól a gyakran változó jogszabályi környezetig - lassan egy további, egyre sürgetőbb kihívással is szembe kell néznie: a generációváltással. Sokan még halogatják az erről való gondoskodást, azonban az utód(ok) és a cég is megihatják a levét annak, ha nincsenek jogi garanciák a családi vállalkozás vagyonának megőrzésére. De mennyire tudatosak ilyen szempontból a magyarok, és mikor érdemes elkezdeni a felkészülést? A következő években Magyarországon is előtérbe kerülhet a családi vagyontervezés, ezért utánajártunk, hogy mi az a családi alkotmány, és annak is, hogy hogyan mentheti meg a családi vagyont például egy házassági szerződés.
Fejtörést okoz a generációváltás...nem élik túl a vállalkozások a generációváltást...nehézkes a generációváltás...sötét felhők gyülekeznek a családi vállalkozások feje fölött...olvashatjuk egyre gyakrabban, és bár kétségtelenül sok igazság, statisztika, tapasztalat húzódik a sommás negatív kijelentések mögött, mégis talán túl sok szó esik a generációváltás, a családi vállalkozások továbbélésének témája kapcsán a nehézségekről, rosszul sikerült változtatásokról, elszalasztott lehetőségekről, széthulló családokról, kudarcokról. Az érintett vállalkozások-vállalkozók így a téma kapcsán joggal érezhetik úgy, hogy ez az egész kérdéskör valami olyan, amit lehetőség szerint jobb elkerülni, ha pedig nem lehet, akkor legalább minél inkább halogatni időben a hogyan tovább kérdésének boncolgatását. Így válik aztán a rengeteg negatív impulzus végül önbeteljesítő jóslattá, és a nem várt helyzetben, vagy éppen utolsó pillanatban kényszerből meghozott döntések nyomán valóban nagy számban hiúsul meg a családi vállalkozások sikeres átörökítése vagy akár családon kívüli továbbélése is.
Mit jelent az Ipar 4.0 szemlélet a gyakorlatban egy családi vállalkozás esetében? Milyen kihívásokkal és milyen előnyökkel jár ez egy hazai középvállalat számára. Villáminterjú Horváth Szabolccsal, a Borsodi Műhely stratégiai vezetőjével, aki előadóként részt vesz a Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencián.
A magyar gazdaság gerincét adó, rendszerváltás környékén alapított családi vállalkozások vezetői tömegesen érik/érték el a nyugdíjkorhatárt, miközben sokuknál nem megoldott kérdés az utódlás problémája. Még, ahol van is örökös, nem biztos, hogy alkalmas vagy elég érett a vállalat irányításához. Ilyenkor több olyan megoldás is szóba jöhet, ami alapján csak különböző feltételek teljesülésekor kerülhet a hagyaték az örökösökhöz. Mutatjuk, mit tehet az örökhagyó, ha szeretné, hogy cége a halála után is hatékonyan működjön tovább.
Komoly terveket szövögetnek a Herbária Gyógynövényfeldolgozó és Kereskedelmi Zrt.-nél, ahol tavaly még a családi viszály tombolt apa és fia között. A Világgazdaságnak adott interjújában a Rádi Balázs vezérigazgató most új piacok meghódításáról beszélt.
Elindult Magyarország első családi vagyonkezelője (family office), az Apelso Trust. Az ilyen cégek főleg az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában ismertek, nemcsak befektetésekkel foglalkoznak, hanem adótanácsadást, vállalatoptimalizálást, ingatlanok és ingóságok kezelését és a családtagokról való gondoskodást is vállalnak. Magyarországon mintegy 12 000, legalább 300 millió forintos vagyonnal bíró család van, rájuk lő a most frissen MNB-engedélyt szerzett cég is.
A magyar gazdasági teljesítményt meghatározzák azok a rendszerváltás körül indult családi vállalkozások, amelyek mára jelentős cégbirodalommá fejlődtek. Azonban ezek alapítói mára a nyugdíjkorhatáron túl, de legalábbis annak közelében vannak, miközben csak kevesük rendelkezik határozott tervvel a cég átörökítésére. Ezzel pedig nemcsak vállalkozásukat, de a gazdaságot is nehéz helyzetbe hozhatják. Ezzel a cikkel induló sorozatunk számba veszi, hogy milyen problémák merülhetnek fel a cégutódlás során és rávilágítunk, hogy az érintettek valószínűleg súlyosabb problémával néznek szembe, mit az gondolnák.
Közleményt adott ki a Herbária Zrt. kedden megjelent cikkünk kapcsán, melyben azt hangsúlyozzák, hogy a cég túl van már az átmeneti nehézségeken, modernizálta működési folyamatait és zajlanak a fejlesztések. A társaság reakciójából az is kiderül: Soproni Márton (a fiú) - bár vitatja a követelést - kifizette az apa (Soproni Tamás korábbi vezérigazgató) követelését annak érdekében, hogy fő tulajdonossal szembeni végrehajtás soron kívül megszüntetésre kerüljön.
Az uniós találkozó idejére félretette ellentéteit a kormány és a Bizottság.
Amerikában felpattanást láthatunk.
Súlyos káosz jöhet karácsony előtt.
Marcin Romanowski befogadása a vita tárgya.
Meddig nőhet még?
Kik kísérték el a politikust?
Az IO Partners szakértőivel beszélgettünk.
